A budapesti Teológus Szent Gergely-kápolna ikonosztázionja

Kevesen tudják, hogy a pesti belváros szívében, a Molnár utca elején, a 3-as számú ház pincéjében egyházunk Teológus (Nazianzi) Szent Gergely tiszteletére szentelt kápolnája búvik meg, amely ­– az idén lesz már öt éve – a szó szoros értelmében is, elmélyülésre hívja az imádkozni vágyókat. A Hajdúdorogi Egyházmegye egykori Szórványhelynöksége kezdeményezésére, a Panagia Központ alatt frissen kialakított kápolnában 2012 szeptemberétől végeznek rendszeresen szertartásokat.

A kápolna megáldását ugyanabban az évben, december 15-én, a szombat esti vecsernye keretében Kocsis Fülöp megyéspüspök végezte. Ekkor még a berendezés java része hiányzott, az ikonosztázionnak például csak az állványzata készült el. 2013. június 22-én, ugyancsak a vecsernyében, már a kész ikonosztáziont is megáldhatta a főpásztor. A képfal ikonjait a hívek adományaiból Kárpáti László, Miskolcon élő művész festette, állványzatát az ikonfestő tervei alapján Tóth István kivitelezte. Az utóbbi években a kápolna tovább szépült: szentségtartó, könyvtartók (az Evangélium és a kántorok számára), ikontartók és végül egy papi szék is készült. Az oltár keresztjeit Kovács János festette és adományozta. Néhány éve a védőszent, Teológus Szent Gergely ereklyéjét is az oltáron őrizhetjük.

Az ikonosztázion a szokásostól eltérően nem négy, hanem hat alapképből áll. A képek alatti mezőket a paradicsomot megidéző, áttört faragású stilizált ciprusok díszítik, lombkoronájukban az üdvösség eszközét, a megdicsőült keresztet rejtik. Az ikonosztáz párkányzatán a középtengelyben Krisztus monogramjával (IC XC) és a NIKA szóval (jelentése: Jézus Krisztus győz) díszített, áttört faragású görögkereszt áll. Két oldalán a Jézus kereszthalálával horogra akadt, és ennek következtében hatalmukat vesztett alvilági erőket szimbolizáló sárkányok tekerednek, úgy ahogyan ezt már több mint 250 éve a máriapócsi kegytemplom ikonosztázán is megjelenítették.

Az alapképek között ikonográfia különlegesség a Szent Miklós jobbján megjelenő Palamasz Szent Gergely-ikon. A thesszaloniki érsek kultusza egyházunkban egy ideig kérdéses volt, tiszteletét ma már nem kérdőjelezi meg senki, a nagyböjt második vasárnapján emlékezünk meg róla. Az Istenszülő-alapkép is érdekes, egy nálunk kevésbé ismert típus, az ún. paramythia, vagyis vigasztaló Istenszülő-ikonok csoportjába tartozik. A Mária balján tartott isteni gyermek fölemeli jobbját, amelyet anyja szelíden ajkához von, első ránézésre úgy tűnik, mintha csókkal illetné. A szokatlan gesztus pedig valami másra utal, értelmezésében az Áthosz-hegyi Vatopedi monostor paramythia ikonjának legendája segít. Az ott őrzött ikon történetet így foglalta össze Szántay Szémán István 1959-ben, a csodás Istenszülő-ikonokról szóló könyvében:

"Egyszer korán reggel a bokrokban rejtőző rablók akarták megtámadni a kolostort, akkor, amikor a szerzetesek éppen a kép előtt imádkoztak. Ima közben a kolostor-főnök hangot hallott, mintha ezt mondotta volna: "Ma semmiesetre se nyissátok ki a kolostor kapuit…" A főnök megrémült és a képre tekintett. Ekkor vette észre, hogy kis Jézus tiltólag emeli fel kezét és ő is megszólalt. "Nem, ne mondjad ezt nekik anyám, érdemök szerint bünhődniök kell!..." A Boldogságos Szűz arca megelevenedett, bizalommal Fiára nézett és megismételte szavait: "Ne nyissátok ki a kapukat!..." A megrémült főnök erre figyelmeztette a barátokat és mindnyájan megrendülve látták, hogy a képen a Boldogságos Szűz arca el van fordulva. Rögön hálát adtak égi közbenjárójuknak, majd a kolostor bástyafalára siettek és elűzték a rablókat."

A tanító Krisztus ikontól jobbra az Előhírnök, Keresztelő Szent János, majd a kápolna patrónusának, Szent Gergelynek az ikonja következik.

Az ikonosztázionon a két-két szélső alapkép fölötti mezőben egy-egy páva is helyet kapott, mivel az ókeresztény korban a föltámadás szimbólumának számított ez a madár, ugyanis azt tartották róla, hogy a húsa nem romlik meg. A két központi alapkép fölött egy-egy, kezükben ripidiont tartó angyalt látunk, akik a földön végzett szent szolgálatok alatt a mennyben folyó, soha véget nem érő mennyei liturgiára emlékeztetnek bennünket. A kápolna kis mérete miatt az ikonosztáz ajtóit függönyök helyettesítik.

Teológus Szent Gergely az egyik legnagobb egyházatya, ünnepét január 25-én üljük, de január 30-án, mint a Három Szent Főpap egyikéről, újra megemlékezünk róla is.

Terdik Szilveszter

Oltárszentelés a budapesti Teológus Szent Gergely-kápolnában

2023. január 22-én vasárnap, a kápolna védőszentjének néhány nappal előre hozott búcsúünnepén, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek felkérésére Orosz Atanáz miskolci püspök szentelte meg a Molnár utcai kápolna (Budapest, V. ker. Molnár utca 3.) új oltárát. A jura mészkőből faragott oltárt a Balaton-felvidéki Szent György-hegy Örömhírvétel remeteségében élő Márton szerzetespap tervezte és kivitelezte. Márton atya ugyanis "világi szakmáját" tekintve kőfaragó és kőszobrász mester.

Az oltár a templom szíve és lelki központja, még akkor is, ha az épület alaprajzát nézve nem éppen a középpontban, de mindig a középtengelyben helyezkedik el. A keleti hagyományban a hívek csak az istentiszteletek meghatározott pillanataiban láthatják, mivel alapvetően a szentélyt és a hajót elválasztó függönyök, vagy az ikonosztáz takarásában rejtőzik. Ha a királyi ajtó kitárul, az oltár is láthatóvá válik. Anyaga többféle lehet: készülhet kőből, téglából és fából. Készítéstechnikája is változatos: lehet faragott, falazott, épített. Formája is sokféle: állhat egy, négy, vagy akár öt lábon, oszlopon, pilléren; lehet kocka, vagy akár tömör hasáb formájú; fedlapja rendszerint négyszögletes, de ismertek ívesen záródó, néha teljesen köralakú példák is. Az egyes anyagok, alkotórészek és azok formája különböző szimbolikus tartalmakat hordozhatnak. Ami azonban anyag- és formafüggetlen: az oltár az Atyának "lakása", "dicsőségének lakóhelye" – ahogyan az oltárszentelő ima fogalmaz. Az Ószövetségben szereplő oltárok mind a keresztény oltárok előképei: Ábel, Noé, Melkizedek áldozatainak helyszínei, akárcsak a Szövetség Sátrához, majd a Salamon templomához Isten rendelései alapján készített oltárok – ez utóbbiakra a templomszentelő ima is utal. Lényeges különbség azonban, hogy a keresztény oltáron mindig "vérontás nélküli, szellemi" áldozatot mutatnak be: egyrészt a "dicséret áldozatát" (vö. Zsid 13,15), amikor az egyház különféle szertartásai során a pap az oltár előtt állva vezeti a zsolozsmát; másrészt a Szent Liturgia során, amikor a felajánlott kenyér és bor, a Szentlélek közreműködése által az egyszülött Fiú valóságos teste és vére lesz, hogy a benne hívőknek önmagát nyújtsa ételül és italul. A Szent Liturgiát értelmező egyházi hagyomány ezért az oltárt többféle szimbolikus jelentéssel ruházza még fel: az Eucharisztia bemutatásának helyeként emlékeztet az Utolsó vacsora asztalára; az Eucharisztia jelentését figyelembe véve, vagyis hogy az Krisztus valóságos teste és vére, az oltárt az Úr életadó sírjaként is értelmezi.

Ha egy oltár kőből készül, ez az anyaghasználat is számos szentírási helyet idézhet fel bennünk, amelyek mind Jézus Krisztusra utalnak: például a pusztai vándorlás során Mózes botjával megérintett sziklát, amelyről már az Apostol is így ír: "Mindnyájan (…) ittak ugyanis az őket követő lelki sziklából: a szikla pedig Krisztus volt." (1Kor 10,3–4); de joggal gondolhatunk a szegletkőre is, hiszen amikor Szent Pál a zsidókból és pogányokból álló egyházat egy templomhoz hasonlítja, annak zárókövét Krisztussal azonosítja (vö. Ef 2,20–21).

Az oltár asztallapját négyzetes formájú lábazatra állított oszlop hordozza, melynek fejezete szokatlan: a törzshöz képest kicsit nagy, íves oldalát bemetszések tagolják. Messziről nézve ez a konstrukció különféle dolgokat idézhet fel a szemlélőben: egyrészt a gerezdekkel tagolt fejezet egy bimbózó virágra, másrészt az egész alépítmény sziluettje egy kehelyre emlékeztet. A kehelyformáról könnyen asszociálunk az Eucharisztiára, vagyis Krisztusra, a "halhatatlanság forrására", illetve a szentelés során elhangzó 22. zsoltár soraira: "Asztalt készítettél nekem (…) és kelyhed mámorítóbb, mint a legjobb bor!" Ezt az értelmezési horizontot erősíti az oltár mögött elhelyezett nagy méretű ikon, amely az apostolok áldozását jeleníti meg, igaz, kicsit redukált formában, ugyanis a középen álló Krisztushoz csupán a két főapostol, Péter és Pál járul, hogy a szent színekben részesüljön. (Az ikon 2020 nyarán készült el, Kárpáti László munkája.)

Ősi szokás, hogy az oltárokban ereklyét is elhelyeznek. Ritkán adatik meg, hogy a templom oltárába épp a védőszenthez kapcsolódó relikvia kerül: a kápolna esetében így történt, ugyanis a szentelő püspök Teológus Szent Gergely kicsiny ereklyéjét helyezte el az oltár asztallapjában kialakított hengerformájú mélyedésben.

Reméljük, hogy a szentelő püspök imájának sorai itt is beteljesülnek: "Dicsőítsd meg azt (ti. az oltárt) az ótörvénybeli oltárnál is jobban, hogy a rajta bemutatott áldozatok a te mennyei szent oltárodra is eljussanak, s lehozzák onnan számunkra a te kegyelmeid tiszta sugarait…"

Terdik Szilveszter